Kiskőrös Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola jó gyakorlatai
A legjobb pedagógiai módszerekre alapozva,
folyamatosan megújítva önmagunkat,
segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését
és környezetünk inkluzívvá – befogadóvá- válását.
(az intézmény mottója)
Az iskola az itt folyó pedagógiai munka sajátosságai miatt eltér a többi intézménytől, azonban szoros kapcsolatban áll velük. Tevékenysége elsősorban a gyógypedagógiai nevelés – oktatás területére terjed ki, valamint pedagógiai szak és szakmai szolgálatra. Nyitott az óvodák, iskolák, továbbá a szülők felé is. Az intézmény az új módszerek kipróbálásának és elterjesztésének elindítója.
Az érdeklődő iskolák megismerhették az itt már több éve
bevezetett Lépésről – lépésre programot, valamint a kooperatív tanulást,
projektoktatást. Az új módszerekről, a speciális nevelés – oktatás
sajátosságairól gyakran tartanak előadást, bemutatót a többségi iskolák,
óvodák nevelőinek.
Az iskola vallja, hogy a hátrányos helyzetű és
sajátos nevelési igényű gyermekeknek is vannak figyelemreméltó
képességeik és feladatuk ezeknek a kibontása, megőrzése, fejlesztése.
Ennek érdekében szerveznek olyan programokat, amelyekkel ezeket a
képességeket felszínre hozhatják, a világ elé tárhatják. Már országosan
ismert az intézmény által több éve szervezett és rendezett Felfénylő
Szavak Országos Szavalóverseny döntője Kiskőrösön minden év márciusában.
Az intézmény 2009-ben SHIBA díjat nyert és ÖKO iskola lett.
Az intézmény jó gyakorlatai:
- A jó gyakorlat megnevezése:
Napkezdet tibeti hangtálakkal a kompetencia területek fejlesztésére alsó tagozaton
Céljai:
Testi-lelki harmónia megteremtése a tibeti hangtálakkal;
A tibeti hangtálak hangja által kibocsátott rezgések befogadóvá tegyék a gyermekeket az iskolai munkavégzésre;
A hangtálak hangja hangolja rá a tanulókat a tevékenységek megkezdésére;
Az eredményes tanulás, és megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakulása érdekében az otthonról hozott esetleges konfliktusok oldása;
Szövegértés szövegalkotási kompetencia keretében a beszédkedv felkeltése, önmegértetés vágyának kialakítása, kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés;
Természettudományos kompetencia keretében a természet állandó változásainak, az időjárás elemeinek ismerete, jelölése;
Matematikai kompetencia részeként az időbeli tájékozódás, év, hónapok, évszakok, napok, ismerete, a tegnap, tegnap előtt, a ma, a holnap és a holnap után adekvát használata. A napi dátum rutinszerű beépülése, helyi érték ismeret előkészítése;
Nemi identitás kialakítása. - A jó gyakorlat megnevezése:
Szülők bevonásának lehetséges módozatai 13 tételben
Céljai:
Szülőkkel való minél közvetlenebb, őszinte kapcsolat kialakítása a szülő – pedagógus – gyermek hármas pillérének megerősítésének érdekében.
Közös munka, együttműködés, kölcsönös felelősség kialakítása a szülők és pedagógusok között.
Olyan hatékony kommunikáció megvalósulása, amely partnerségre épül, egyenlő esélyt teremt szülő és diák számára. - A jó gyakorlat megnevezése:
Hurrá kezdődik az iskola, avagy az akadálymentes iskolakezdés
Céljai:
Az ismeretek komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Célunk valamennyi diák (beleértve a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési – tanulási- magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos gyermekeket, fiatalokat is) és azok szüleinek, családtagjainak, valamint az iskola dolgozóinak ráhangolódása a tanév kezdetére. A ráhangolódást (R-J-R modell alapján: ráhangolódás- jelentésteremtés- reflexió) a diákok és a tanárok közös tervező és kivitelező tevékenységére építjük, amellyel megmozgatjuk nem csak az iskola minden szintjét, hanem nyitunk a városban működő oktatási intézmények és egyéb vállalkozások felé. Az iskolaindító projekt megalapozza a tanulók és szülők aktív részételét az intézmény életében. - A jó gyakorlat megnevezése:
Nap-tár-ház, avagy óvodások szociális, kognitív és személyes kompetenciájának alakítása egy egyszerű eszköz – a naptár segítségével
Céljai:
A gyermekek tanulás iránti motiváltságának, kíváncsiságának, aktivitásának felkeltése, ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciák formálása. - A jó gyakorlat megnevezése:
Hatékony együttnevelés korszerű tanulásszervezési módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával (projekt, differenciálás, kooperatív, portfólió)
Céljai:
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló iskolákban a tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra.
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciái hatékony és eredményes fejlesztése. - A jó gyakorlat megnevezése:
Szociális kompetenciafejlesztés projektekkel (tanórai, egyhetes, tanórán kívüli)
Céljai:
A különböző projektekkel a tanulók szociális kompetenciája hatékonyan és eredményesen fejleszthető. A projektek alkalmazása lehetőséget biztosít a személyközi kompetenciákhoz tartozó viselkedési formák gyakoroltatására, olyan pedagógiai helyzeteket biztosít, amelyek megalapozzák a társadalomba való konstruktív beilleszkedést.
Cél a tolerancia, az egyéni és kollektív felelősség kialakítása. - A jó gyakorlat megnevezése:
Romano Zsanipe, azaz egy tanítást kísérő művészeti projekt az integráltan nevelt roma tanulók számára
Céljai:
Az integráltan nevelt roma származású tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása.
A tanulók identitásának erősítése, a társadalmi integráció segítése a művészeti nevelés eszközeivel. A roma történelem, irodalom és képzőművészet megismertetése, a tolerancia, az elfogadás kialakítása.
A tehetséges roma tanulók képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása képzőművészeti és táncfoglalkozásokon, a lovári nyelv gyakorlása. Sikerélményhez való juttatás képzőművészeti pályázatokon, kiállításokon való részvétellel, városi, megyei, országos rendezvényeken való megjelenéssel.
Multikulturalitás megjelenése azáltal, hogy a zene, a tánc, a képzőművészet, irodalom, előadó művészet, fogalmazások, egyéni írások szorgalmazása, segítése, ötvözése.
A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, esélyteremtő környezet kialakítása. - A jó gyakorlat megnevezése:
Betűbarát-a szövegértés csodája, avagy hogyan tanuljunk meg olvasni?
Céljai:
Fő célunk a tanítás során, hogy a gyermekben lévő belső motivációt erősítsük, és folyamatosan fenntartsuk azt, hiszen a sajátos nevelési igényű a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az írás- és olvasástanulás nagyon könnyen negatív élménnyé válhat. Ha a gyermek nem tud olvasni, akkor nem képes új ismereteket szerezni, nem képes a szövegértésre, és ha ez nem működik, akkor minden tantárgy tanulásakor problémák adódhatnak. A sok kudarc elveszi a tanulási kedvet és így a gyermek motiválatlan lesz a tanulás iránt.
Pedagógiai célunk ezért a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, az anyanyelv területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése.
Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiségközpont nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával.
A gyakorlat célja hogy bemutassa azokat a lehetőségeket melyek, segítik a betűszimbólumok rögzítését és az értő olvasás kialakulását. - A jó gyakorlat megnevezése:
Csendkapu- ráhangolódás a tanóra anyagára
Céljai:
– a nyugodt, békés légkör megteremtése, a feszültségek és problémák feloldása úgy, hogy a gyermek saját irányítása alatt áll, a problémát maga keresi és oldja meg.
– a tanulás iránti motiváció erősítése
– a tanulók hiányzási számának csökkentése az iskolából,
– a magatartászavarok és azok válfajainak megszüntetése
– a mozgás koordinálása, a koncentráció által elért belső nyugalom megismerése, a hallás finomítása
– a kommunikációs készség javítása, a problémamegoldó képességek erősödése hozzájárul az egyén optimális fejlődéséhez. - A jó gyakorlat megnevezése:
Hogyan tudunk hatékonyan fejleszteni tanórán egyéni fejlesztési terv alapján?
Céljai:
A jó gyakorlat célja, hogy a pedagógusok megtalálják az egyéni fejlesztési tervek alapján a gyermekek számára legmegfelelőbb módszereket, eszközöket, melyek biztosítják az egyénre szabott optimális fejlesztési folyamatok megvalósulását. - A jó gyakorlat megnevezése:
Óvodások fejlődésének nyomon követése – fejlődési napló + egyéni fejlesztési ötletek
Céljai:
Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást.
A jó gyakorlat rövid bemutatása:
Intézményünk igen sokrétű feladatot lát el, az itt dolgozó gyógypedagógusok az integrációt segítendő különböző szakmai szolgáltatásokkal is segítik a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó óvodákat, iskolákat. Fontos küldetésünknek érezzük az SNI-s gyerekek nevelését, oktatását segítő jó módszerek, eljárások, ötletek megosztását a többségi óvodák, iskolák pedagógusaival. Ilyen jó gyakorlatunk a gyerekekről vezetett egyéni fejlődési napló + a hozzá tartozó fejlesztési terv javaslat. A naplóban történik az óvodás gyermekek aktuális fejlettségi állapotának évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása.
A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt a szülőket, iskolába kerüléskor az őt átvevő pedagógust objektíven tájékoztathatjuk. - A jó gyakorlat megnevezése
ÖKO – Globalizációs projekt, Diákkonferencia projektzáróval
Céljai:
A diákok tudják azt, hogy mit jelent a környezettudatos magatartásmód, hogyan védhetik szűkebb és tágabb környezetüket. Képesek legyenek arra, hogyan és mit tehetnek környezetük ápolásáért. Váljon mindennapi életformává és épüljön be az értékeikbe a környezettudatos magatartásforma. - A jó gyakorlat megnevezése
Pályaválasztási projekt a sikeres jövőért
Céljai:
A pályaválasztási projekt során a diákok tudjanak továbbtanulási és pályaválasztási döntéseket hozni, képesek legyenek helyes önértékelés alapján dönteni.
Hosszú távú célként a nyílt munkaerőpiacon váljanak sikeres munkavállalókká, a sérültebb fiatalok pedig a védő-óvó munkahelyeken találják meg helyüket, mely által végső soron a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. - A jó gyakorlat megnevezése
Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára
Céljai:
A pedagógusok fogadják el az integrációt, és az ahhoz kapcsolódó módszerek, eszközök, eljárások szervezeti szinten épüljenek be a mindennapokba. - A jó gyakorlat megnevezése
Varázsmatek – Matematika mindenkinek óvodától
Céljai:
Pedagógiai cél a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, a matematika területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése.
Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiség-központú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával. - A jó gyakorlat megnevezése
Egyéni Átvezetési Terv – a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodából az általános iskolába való átmenet megsegítésére
Céljai:
A jó gyakorlat célja, hogy az óvodából érkező sajátos nevelési igényű gyermeket fogadó pedagógus az egyéni átvezetési terv alapján készült dokumentációval részletesebb képet kapjon a gyermek sajátos helyzetéről, jelen állapotáról, amely segíti az optimális képességkibontakoztatását az iskolában. Hosszú távon zökkenő mentes átmenet biztosítása az óvoda és általános iskola között a szülő – gyermek -pedagógus hármas egység együttműködésével az egyéni átvezetési terv alapján.
Az átmenetre készült eljárásrend alapján a gyermekkel foglalkozó szakember tudja mi a feladata, mit tehet a sikeres tanulói beilleszkedés érdekében. - A jó gyakorlat megnevezése
Sajátos nevelési igényű tanulók számára Egyéni Átvezetési Terv a továbbtanulás, a pályaválasztás megsegítésére
Céljai:
A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni átvezetési terve (SEÁT) egyénre szabott eszköz, dokumentum, ami magába foglalja a tanulók képességeinek, készségeinek, vágyainak, motivációinak, jövőképének elemeit.
Célja, hogy a továbbtanulásra valófelkészülés tudatos folyamat legyen minden érintett számára. A SEÁT keretet ad, amely a továbbtanulás eredményes megvalósulását célozza meg.
A gyógypedagógiai intézményben fejlesztett tanulók számára képességeiknek megfelelően többségi intézményben történő továbblépésükhöz is biztosíthat alapot.
Cél továbbá, hogy olyan dokumentum szülessen, ami a tanuló folyamatos fejlődését követi, erre építve bármilyen helyzetben a vele foglalkozó pedagógus, pedagógusok megfelelő alapokra építve segíthetik a továbblépését.
Az intézmény elérhetősége:
Kiskőrös Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola
Markó Ibolya
igazgató
6200 Kiskőrös, Hrúz Mária utca 2/1
0036 – 78 / 511-592
www.egymi.hu